You are currently viewing Tükröm, tükröm mondd meg nékem ki a legszebb a vidéken? A nárcizmus álarca mögött I. rész

Tükröm, tükröm mondd meg nékem ki a legszebb a vidéken? A nárcizmus álarca mögött I. rész

Manapság az a benyomásunk támadhat, hogy egyre több ember vesz körül minket, akik figyelmen kívül hagyják mások érzelmeit és csak a saját vágyaikkal és szükségleteikkel törődnek. Ezeket az embereket szoktuk önzőnek, egocentrikusnak, nárcisztikusnak nevezni. A tudomány és a statisztikák rámutatnak arra, hogy egyre nárcisztikusabb világban élünk, mely a fogyasztói társadalommal szoros összefüggésbe hozható. Csak gondoljunk a szociális médiára (mint például Facebook, Instagram stb.), ahol sok-sok képet és tartalmat osztanak meg a felhasználók magukról és sokaknak örömet és kielégülést jelent az, ha kapnak egy like-ot a megosztott képükre vagy egyéb megosztott tartalmukra. A „nárcizmus” kifejezés nagyon népszerűvé vált az elmúlt években és hajlamosak vagyunk az embereket sokszor elhamarkodottan ezzel a diagnózissal megbélyegezni. 

Ha azonban a nárcizmussal kapcsolatos sztereotípiákra koncentrálunk, akkor nem fogjuk megérteni a nárcizmus lényegét, aminek nincsen köze a hiúsághoz vagy önzőséghez, ezért fontos, hogy eltekintsünk a sablonoktól és általánosításoktól. A nárcizmus iránti hajlam többé-kevésbé mindenkiben megtalálható. Mindannyian társas lények vagyunk, szeretünk magunkról beszélni, megosztani a történeteinket másokkal, szeretünk figyelmet, dicséretet, pozitív visszajelzést kapni, mindannyian vágyunk arra, hogy különlegesnek, érdekesnek és szerethetőnek érezzük magunkat és általában nem szeretjük, ha kritizálnak minket. Ez nem azt jelenti, hogy valamennyien nárcisztikusok vagyunk, csupán azt, hogy mindannyiunkban vannak nárcisztikus igények. A kérdés az, hogy mennyire hagyjuk érvényesülni nárcisztikus szükségleteinket és milyen módon elégítjük ki őket. Olykor a nárcizmus előnyünkre válhat, hiszen ha pozitív színben látjuk magunkat, az erőt és bátorságot adhat olyan kockázatok vállalásához és döntések meghozatalához, melyeket józanul mérlegelve nem biztos, hogy bevállalnánk. Emellett az önszeretetre való képességünk teszi lehetővé, hogy ne törjünk össze a kritika hatására, illetve hogy a negatív visszajelzések ne rombolják le az énképünket. 

A harag szintén kihozhatja a bennünk rejlő nárcisztikust. Gondoljunk csak egy hevesebb vitára, amikor képtelen vagyunk a másik érzéseit és igényeit empatikusan figyelembe venni, hanem a düh hatására kizárólag önmagunk védelmére és saját érdekeinkre koncentrálunk. Ez az énközpontúság és a csökkent hajlam a másikhoz való empatikus viszonyulásra kifejezetten a nárcisztikus működésmódra jellemző. A különbség a nem nárcisztikus személyeknél az, hogy ők a vitát követően képesek az önreflexióra, illetve empátiára és így fel tudják ismerni az esetleges tévedésüket, valamint bocsánatot tudnak kérni a másiktól. Erre a gesztusra és felismerésre egy nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő képtelen lenne, hiszen az egyet jelentene a vereség beismerésével, ami elviselhetetlen mértékű szégyenérzetet váltana ki benne. 

A nárcisztikus személyiségzavarnak meghatározott diagnosztikai kritériumai vannak és fontos, hogy egyetlen tünet alapján nem lehet diagnózist felállítani. Előfordul, hogy kezdetben nem tűnik fel, hogy valakinek nárcisztikus személyisége van, miután azonban jobban megismerjük az illetőt rádöbbenhetünk, hogy azok a tulajdonságok, melyeket kezdetben vonzónak és megnyerőnek találtunk az adott személyben, azok olyan nárcisztikus tulajdonságok, amelyeket most már kifejezetten visszataszítónak élünk meg.

Mit jelent a nárcizmus?

Maga a „nárcizmus” kifejezés a görög mitológiai ifjú, Narcissus történetéből származik, amely hosszú időre nyúlik vissza, így elmondhatjuk, hogy a nárcizmus nem egy újkeletű jelenség, hanem már évezredek óta létezik. A diagnózis kidolgozása a pszichoanalitikus iskolához köthető, ám a különféle pszichológia iskolák kissé eltérõen értelmezik a nárcisztikus személyiségzavart.

A nárcisztikus jelzőt jó és rossz értelemben egyaránt használjuk, hiszen szokás a megfelelő önbecsülésre mondani, legtöbbször azonban patológiát jelöl és olyan személyek leírására használjuk, akik énközpontúak és nehézségeik vannak a másikhoz való empatikus viszonyulással. A nárcizmus egy olyan pszichés rendellenesség, amelyben az emberek a saját fontosságukat eltúlozva élik meg magukat és nagy a csodálat iránti igényük. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők úgy vélik, hogy jobbak másoknál, és nem igazán veszik figyelembe mások érzéseit. Azonban e fokozott önbizalom maszkja mögött egy törékeny önértékelés rejlik, amelyet a legkisebb kritika is sebezhetővé tehet.

Becslések szerint a népesség kb. 1% -a szenved nárcisztikus személyiségzavarban. Ez azért csupán egy becslés, mivel sok nárcisztikus személyiségzavarban szenvedõ ember nem keres fel terápiát, és ezért soha nem diagnosztizálják. Ennek hátterében az áll, hogy a nárcisztikus emberek általában boldognak és elégedettnek látják magukat, és nem szenvednek a viselkedésük következményeitől (ami általában az embereket a terápia felkeresésére ösztönzi), e negatív következményeket általában a nárcisztikusokkal kapcsolatban állók szenvedik el. Ezenkívül gyakran képtelenek az önreflexióra, amely annak a belátására készetethetné őket, hogy esetleg nem mások, hanem az ő viselkedésük problematikus. A kutatások szerint a férfiak nagyobb valószínűséggel nárcisztikusak, a nárcisztikus személyiségzavarral diagnosztizált személyek kb. 75% -a férfi. Bár szinte mindenkinek van valamilyen énközpontú vagy nárcisztikus vonása, a legtöbb embert nem lehet nárcisztikus személyiségzavarral diagnosztizálni, a diagnózist pedig kizárólag mentálhigiénés szakember állíthatja fel. 

Forrás: https://www.savagechickens.com/

Hogyan tudjuk a legegyszerűbben kideríteni, hogy valaki nárcisztikus?

A legegyszerűbben úgy deríthetjük ki, hogy egy adott személy nárcisztikus, ha egyszerűen megkérdezzük. A kutatások azt mutatják, hogy a nárcisztikusok annyira jól érzik magukat a bőrükben, hogy nem bánják beismerni nárcisztikus személyiségüket, amiből rövid távon profitálnak is. A nárcisztikusok általában pozitív első benyomást keltenek pl. állásinterjúkon vagy egy első randin. Fiatalkorban a nárcisztikus személyiségvonások boldogabbá tehetnek. A nárcisztikusok nagyobb valószínűséggel válnak vezetővé, illetve azokat a nárcisztikusokat, akik keményen dolgoznak, nagyobb valószínűséggel léptetik előre. Ami azonban rövid távon olyan jól működik számukra, hosszú távon nem válik a javukra. Körülbelül három hét elteltével a nárcisztikusokat megbízhatatlannak tartják, és a nárcisztikusok lehet, hogy  vezetővé válnak, de nem feltétlenül jó vezetők. Ha a presztízsük nem veszélyeztetett, a legtöbb nárcisztikus nem dolgozik keményen. Mi a helyzet a párkapcsolatokkal? Egy fantasztikus első randi után a kapcsolattal és partnerrel való elégedettség négy hónap után nagy visszaesést mutat. Felnőttként a nárcisztikusok nem boldogok, és ha körülöttük vagy, akkor nagy valószínűséggel te sem leszel boldog.

Forrás: https://www.savagechickens.com/

Mik a nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikai kritériumai?

A következőkben a mentális betegségek diagnosztizálására használt DSM-V rövidített összefoglalóját olvashatjátok a nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikai kritériumait illetően. A DSM-V kilenc jellemzőt sorakoztat fel, amelyből ha öt fennáll, akkor gyanakodhatunk a nárcizmusra, de a diagnózist kizárólag szakember állíthatja fel. Személyiségzavarról akkor beszélünk, amikor a problémás viselkedés az élet minden területére kiterjed, rugalmatlanságot és hosszú távú stabilitást mutat, és jelentős szenvedést okoz a személynek és környezetének is.

A nárcisztikus személyiségzavar diagnosztikai kritériumai: 

  • Ha nem is mondják, akkor is korlátlan hatalomról, ideális életről, csodálatos dolgokról fantáziálnak.
  • Azt gondolják, hogy ők egészen különleges személyek, akiket csak más különleges személyek érthetnek meg vagy más különleges intézményekkel kell, hogy kapcsolatban legyenek.
  • Nagyon nagy a csodálat iránti igényük.
  • A nárcisztikusok azt gondolják, hogy teljesen más jogaik vannak. Lehet, hogy másokra érvényesek a szabályok – mondjuk a pénztárnál vagy az orvosnál való sorbanállás –, de ez rájuk nem vonatkozik.
  • Önző, kizsákmányoló magatartást mutatnak.
  • Az empátia súlyos deficitje jellemzi őket, nem képesek felismerni és figyelembe venni mások érzéseit és szükségleteit.
  • Irigység: azt gondolják, hogy mások irigyek rájuk, és ők is nagyon irigylik mások sikereit, képességeit, szépségét.
  • Mindez dicsekvéssel, gőgösséggel, fennhéjazással jár.

A nárcizmus sokféle módon mutatkozhat meg és gyakran előfordul, hogy mindez nem is kerül felszínre, mert egy nagyon belső dologról van szó. A nárcisztikus azért olyan amilyen, mert egy nagyon nagy szenvedést kell elhárítania és kompenzálnia. A következő felsorolásban további nárcizmusra jellemző vonásokat olvashattok. 

  • Rendkívüli érzékenység a negatív visszajelzésekkel vagy kritikával szemben, amire dühvel reagálnak.
  • Jelentős jóváhagyási igény másoktól valódi vagy beképzelt hiányosságaik miatt.
  • A negatív önértékelést gyakran szükségleteik megtagadásával vagy arroganciával fejezik ki.
  • Pszichés törékenység és rossz érzelemszabályozás jellemző rájuk, melynek következtében gyakoriak az agresszív kirohanások.
  • Párkapcsolati nehézségek.
  • Nem toleránsak mások hibáival szemben.
  • Gyakran idealizálnak olyan emberet, akik a tökéletességet testesítik meg számukra, melyet aztán a leértékelés követ, ha az adott személy hibázik és kudarcot vall valamilyen általuk támasztott elvárással kapcsolatban.  
  • Mindenből a legjobbhoz ragaszkodnak és úgy gondolják, hogy megérdemlik azt.
  • Hiú, önelégült és büszke.
  • Nagy hangsúlyt fektetnek a megjelenésükre és jó benyomást keltenek. 
  • Elvárják, hogy felsőbbrendűnek ismerjék el őket akkor is, ha ezt semmiféle teljesítmény nem indolkolja és nem veszik figyelembe azokat a bizonyítékokat, amelyek nem támasztják alá a saját felsőbbrendűségükbe és grandiozitásukba, azaz nagyszerűségükbe vetett hitüket.
  • Nagyon manipulatívak.
  • Nem áll távol tőlük mások kihasználása céljaik elérése érdekében. 
  • Nincsen lelkiismeretfurdalásuk, ha másokat megbántanak és ritkán kérnek bocsánatot, kivéve, ha ez valamiféle előnyhöz juttatja őket.
  • A saját diszfunkcionális, negatív viselkedésüket hajlamosak másokra kivetíteni, azaz azzal a problematikusnak vélt viselkedéssel vádolhatják embertársaikat, amelyet maguk mutatnak. 
  • A beszélgetéseket általában ők irányítják és lenézik az általuk alacsonybbrendűnek tartott embereket.

Ezek a jellemzők azt a benyomást kelthetik bennünk, hogy a nárcisztikus egy szörnyű ember, ami nem igaz, hiszen szórakoztató, karizmatikus, illetve kompetens is lehet abban, amit csinál, a munkahelyen pedig javíthatja a csapata teljesítményét. 

A nárcizmus típusai

A nárcizmusnak két fő típusát különböztetjük meg, a grandiózus és sérülékeny nárcizmust. Ennek a két típusnak a hátterében különböző kora gyermekkori élmények állnak, melynek következtében e kétféle nárcizmus különféleképpen nyilvánul meg. 

1. A grandiózus nárcisztikus nagyfokú arroganciát, agressziót, dominanciát, illetve irigy és kizsákmányoló magatartást mutat. Emellett általában magabiztosabb és kevésbé érzékeny. Gyakran a társadalmi elithez tartozik és nem fogja vissza magát, hogy a “nagyszerűségét” és hatalmát másokkal is közölje. 

A grandiózus nárcisztikus gyermekkora: Gyermekkorában azt a benyomást keltették benne, mintha kivételes és másoknál jobb lenne, és a későbbiekben ő is ezt a fajta bánásmódot várja el másoktól.  A párkapcsolatokban a grandiózus nárcisztikus nagyobb valószínűséggel lesz hűtlenek párjához, melyet nem is titkol el előle vagy előfordulhat, hogy hirtelen elhagyja párját, ha úgy érzi, hogy nem részesül abban a különleges bánásmódban, melyről úgy tartja, hogy kijár neki.

2. A sérülékeny nárcisztikusról gyakran nem is feltételeznénk, hogy nárcisztikus lenne, hiszen szorongónak, introvertáltnak és félénknek tűnik, valamint érzelmileg érzékeny és törékeny. Neki egyfajta törékeny grandiózus énje van, amelynél a nárcizmus maszkként szolgál, amely megvédi az elégtelenség és az inkompetencia mélyebb érzéseitől. A sebezhető nárcisztikusban a nagyszerűség és elégtelenség érzése váltakozik. Gyakran szorong, illetve áldozatnak érzi magát, amikor nem úgy kezelik, mintha különleges és kivételes személyiség lenne.

A sérülékeny nárcisztikus gyermekkora: Ez a fajta nárcizmus általában a kora gyermekkorban fejlődik ki, mely a bántalmazással és elhanyagolással való megküzdésre szolgál. A párkapcsolatokban a sérülékeny nárcisztikus gyakran aggódik amiatt, hogy a párja hogyan látja őt és mit tart róla, illetve kifejezetten birtokló, féltékeny és paranoiás lehet. 

A nárcizmus két típusát összehasonlítva a kutatások azt mutatják, hogy a grandiózus nárcisztikusok általában boldogabbak, extrovertáltabbak és érzelmileg stabilabbak. A sérülékeny nárcisztikusok kevésbé megnyerőek, érzelmileg kevésbé stabilak és nagyobb a manipulációra való hajlamuk.

Mi történt a gyermekkorban?

A nárcisztikus nem feltétlenül származik egy diszfunkcionális vagy bántalmazó családból. A nárcizmus azért alakulhat ki, mert a szülő vagy gondviselő nem volt képes a gyermek érzelmi szükségleteinek kielégítésére, érzelmeinek visszatükrözésére, azaz nem kapott a gyerek megfelelő szeretet, gyengédséget, illetve gondoskodást vagy éppen ennek az ellenkezője igaz, hogy a gyerek sok figyelmet és kitüntettséget kapott a szülőktől, amiről azt hiszi, hogy szeretet.

A nárcisztikus embereknek gyakran vannak nárcisztikus szüleik, akik azt akarták, hogy gyermekeik kivételesek legyenek és nagyszerű eredményeket érjenek el, mely a szülők szükségleteit volt hivatott kielégíteni, hogy gyermekeik teljesítménye révén különlegesnek érezhessék magukat. Az ilyen családban felnövő gyerekek egyrészt megkapták a szülők figyelmét, ám mindeközben érzelmileg elhanyagolták őket, hiszen a szülők annyira a saját szükségleteikre koncentráltak, hogy képtelenek voltak kielégíteni gyermekeik érzelmi szükségleteit. A gyermek csak akkor volt hasznos ezeknek a szülőknek, amikor kiszolgálta az igényeiket, melynek következtében a nárcisztikus embereknek a világról az az alapvető élményük, hogy ők nem szerethetőek és soha sem lesznek elég jók.  

A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő személy szülei tehát gyakran használták a gyereket érzelmi szükségleteik kielégítésére, máskor pedig érzelmileg elhanyagolták és gyakran kritizálták őket. Ez tehát egy feltételes szülői szeretet, melyben a gyermek önmagában nem értékes, de ha valamit elér, megcsinál vagy véghezvisz, akkor viszont kaphat figyelmet, dicséretet vagy egyéb dolgot, amit szeretetnek észlelhet. Mindezek következtében a gyerek kénytelen kialakítani egy hamis ént annak érdekében, hogy a szülők kedvében tudjon járni és elrejtse az igazi érzéseit, gondolatait és szükségleteit a szüleitől és saját magától. Hamis ént sokféleképpen lehet kialakítani, a nárcisztikusok esetében a megoldást a tökéletesség jelenti. A nárcisztikus személyek a nagy érzelmi hiány, szégyen és csökkentértékűség kompenzálása érdekében fejlesztenek ki egy olyan ént, amiben tökéletesnek, sebezhetetlennek és mindenki felett állónak érezhetik magukat.

A nárcisztikusok látszólag “felfújt” önértékelése valójában nagyon törékeny, mely alacsony önértékelést és mély szégyenérzetet takar. Ez a szégyen egy rejtett és nagyon intenzív diszkomfort érzés, mely csökkentértékűséggel jár. A szégyen a bűntudattal szemben az én egészét érinti, így a személyiség válik a szégyen forrásává. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy egy kis kritika is már nárcisztikus sérülést jelenthet számukra, melyet dühvel és egyéb kétségbeesett módszerekkel, mint például egy leereszkedő megjegyzéssel próbálnak meg kezelni, hogy helyreállítsák nagyszerűségük látszatát. A leereszkedés a nárciszisztikus kapcsolatok jellemző dinamikája. Ez a fajta viselkedés annak a kétségbeesett szükségletnek a következménye, hogy a nárcisztikusoknak szükségük van arra, hogy mások felett, másoknál jobbnak érezhessék magukat, mellyel törékeny és alacsony önértékelésüket próbálják kompenzálni.

A nárcisztikus gyermekkori élménye: 

  • Magány: ez nem fizikai egyedüllétet jelent, hanem sokkal inkább érzelmi magányosságot, érzelmeik ugyanis nem kaptak tükrözést, nem elégítették ki azokat megfelelően.
  • Izoláció: a kortárscsoportokban is furcsának hatnak, elkülönülnek, nem tudnak alkalmazkodni a többi gyerekhez, mert a felnőttekhez próbáltak valahogy adaptálódni, így igazából sosem lehettek gyerekek.
  • Elégtelen határok: vannak szülők, akik annyira elhanyagolják a gyereket, hogy a napi ritmus és struktúra sincs figyelembe véve.
  • Az egyik szülő a másik távollétében valamire használja a gyereket: a legtöbb, amit aq gyerek megkaphat az a saját különlegességének tudata, ugyanis a szülők dicsérik, akár fel is magasztalják, de olyan módokon, ami a szülőnek kedves.
  • Vannak olyan családok, akik magasabb társadalmi státuszúak, híresek, sok pénzük van. Az ilyen családokban a gyerekek eleve veszélyeztetettebbek a család speciális helyzet miatt. 

A pszichoterápia nagy kihívást jelent a nárcisztikus személyekkel. Először is nagyon nehéz őket (főleg a grandiózus nárcisztikusokat) rávenni a pszichoterápiára, mivel nem szenvednek a viselkedésüktől, és mint fentebb említettem, terápiarezisztensek, hiszen gyakran hiányzik belőlük az empatikus önreflexió. A terápiában végzett kemény munka révén a nárcisztikus megváltoztathatja a diszfunkcionális és pusztító viselkedési mintáit és tanulhat empátiát, ám nagyon nehéz rávenni őket, hogy mindezt ők is akarják, vagy akár felismerjék, hogy viselkedésük sok probléma forrása. A terápiában a másik kihívás az, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a pszichoterápiát nárcisztikus szükségleteik kielégítésére használják, hiszen a terápiában empatikusan meghallgatják őket.

Remélem, hogy tetszett és hasznosnak találtátok a cikket! A következő blogbejegyzésben megosztom veletek, hogy mit lehet tenni akkor, ha egy nárcisztikussal találjátok szembe magatokat a magánéletben vagy munkahelyen. Szívesen várom a visszajelzéseket, kommenteljetek bátran! 🙂

Felhasznált Irodalom:

https://mindsetpszichologia.hu/2020/03/09/a-legnagyszerubb-eloadas-a-narcizmusrol-tudositas/

https://pszichoforyou.hu/serulekeny-narcizmus/

https://www.psychologytoday.com/us/blog/fulfillment-any-age/201408/8-ways-handle-narcissist

https://www.verywellmind.com/how-to-recognize-a-narcissist-4164528

https://www.psychalive.org/narcissistic-relationships/

https://www.nbcnews.com/better/lifestyle/how-identify-narcissist-cope-their-potentially-toxic-behavior-ncna1044856

https://www.healthline.com/health/mental-health/am-i-dating-a-narcissist

https://www.healthline.com/health/how-to-deal-with-a-narcissist

Vélemény, hozzászólás?