Mit csináljunk az akaratlanul ránk szakadt “szabadsággal”, azaz hogyan éljük túl a karantént?

Az aktuális helyzet miatt egy teljesen más bejegyzéssel nyitom a blogomat. A terveim szerint a tudatos utazás lett volna a blogom nyitó példánya, de a jelenlegi szituációnak köszönhetően egy időre kénytelenek vagyunk a szabad mozgásterünket behatárolni saját és embertársaink védelme érdekében. 

A jelenlegi helyzet szokatlan számunkra, hiszen egyrészt teljesen új szituációval néz szembe nem csak a mi, hanem szüleink és nagyszüleink generációja is, akiknek ugyan már több krízisszituációval kellett megküzdeniük, mint például a két világháború, hidegháború, szocialista diktatúra, majd a rendszerváltás, de ilyen típusú krízissel még ők sem találkoztak. A rendszerváltás után születettek pedig még nem tapasztalhatták a mozgás- és szabadságkorlátozással járó következményeket, hiszen mi már beleszülettünk egy szabad világba, ahol a fejlődésnek, globalizációnak köszönhetően egyre több lehetőségünk nyílt az élet minden területén, így a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság, illetve a Szíriában zajló háború kiváltotta migráción kívül még nem igazán érezhettük a bőrünkön a világban zajló események következményeit. Miután a szólás-, mozgás- és vallásszabadság adott volt eddig életünkben itt Európában, ezért ez a krízis ismeretlen számunkra.

Mit is jelent azonban a krízis fogalma, melyet oly gyakran használunk mindennapi életünkben?

A krízis szó jelentése válság, fordulat, fordulópont. Ez a traumatikus, stresszel teli változás olyan külső események hatására alakul ki, melyeket egyrészt nem tudunk elkerülni és kontrollálni, másrészt pedig még nem rendelkezünk ezen eseményekkel való megküzdéséhez szükséges problémamegoldó készségekkel. A krízishelyzetet általában negatívan értékeljük és éljük meg, azonban a krízis egyfajta lehetőséget is hordoz magában, hiszen ösztönöz minket a változásra, mely hosszú távon pozitívan befolyásolhatja az életünket. 

“Teher alatt nő a pálma.” “Bajban ismerszik meg az ember.” Ezek a szólások is krízishelyzetekre vonatkoznak, melyekkel a személyiségünktől, problémamegoldó stratégiáinktól, illetve környezetünktől függően különbözőképpen küzdhetünk meg. Egy válságos helyzet kellemetlen mivolta ellenére egy nagyon jó alkalom önmagunk megismerésére. Ilyen kihívásokkal teli szituációk általában a már meglévő jellemvonásokat erősítik fel, hiszen a már ismert és eddig bevált módon igyekszünk megoldani a problémáinkat. Izgalmas megfigyelni egy ilyen helyzetben, hogyan erősödnek fel az érzelmeink által vezérelt ösztönös viselkedésformáink, melyek az ősi időkben a túlélésünket szolgálták. Ilyen például a bevásárlóhelyeken a kifogyóban lévő termékek iránti ádázi küzdelem. A másik oldalon ott lehet a kialakult helyzet tagadása, el nem fogadása, amikor úgy teszünk, mintha ez a helyzet nem is létezne és mindenekfelett minket nem fog érinteni. 

Mihez kezdjünk a karanténban?

Most szeretnék rátérni a krízis lehetőséget nyújtó mivoltára, mely megkívánja tőlünk az alkalmazkodást, a helyzet elfogadását, a félelem és szorongás racionális keretek között tartását, új problémamegoldó stratégiák kifejlesztését, az észlelésünk és értékelésünk átkeretezését. A jelenlegi helyzetben, amikor kijárási tilalmat rendeltek el, sokunknak karanténba kell vonulniuk, mit is tehetünk, hogy megőrizzük a józan eszünket és egészséges lelki állapotunkat, valamint a lehető legjobbat hozzuk ki a krízishelyzetből kihasználva az általa nyújtott lehetőségeket? Íme egy lista, ami a hangulatunk pozitív befolyásolása mellett a kontroll érzetét adja egy olyan szituációban, melyben hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy semmi ráhatásunk nincsen az események folyamára. Hiszen egy olyan helyzetben, mely általunk megváltozhatatlan, a hozzáállásunkat tudjuk megváltoztatni. 

  1. Lassítás, tudatosság, az “Itt és Most” élvezetének bevezetése a mindennapi életbe a leghétköznapibb tevékenységekben: például fogmosás, étkezés, takarítás, tusolás…
  2. Sport: rendszeres testmozgás, mely a lakásban is elvégezhető fejből vagy a sok millió ingyenes Youtube videó segítségével. 
  3. Őrizzük meg a napi ritmust: keljünk fel időben, öltözzünk fel, mosakodjunk meg, írjuk össze a tennivalókat és végezzük el. Fontos, hogy fegyelmezetten szervezzük a napjainkat, és ne hagyjuk el magunkat. 
  4. Kommunikáció: beszélgessünk szeretteinkkel ha nem is személyesen, de telefonon, illetve videóhíváson keresztül szenteljünk időt nekik. 
  5. Új és a már meglévő készségek fejlesztése pl. online továbbképzésekkel: hihetetlen mennyiségben akadhatunk a Youtube-on vagy egyéb internetes oldalakon továbbképzésekre, ahol készségeinket fejleszthetjük.
  6. Meditáljunk: minden nap min. 5 perc meditáció, mely pozitívan befolyásolja a lelki és testi egészségünket.
  7. Pozitív szuggesztiók, ösztönző szavak/mondatok felírása
  8. Hála gyakorlása, mely bizonyítottan pozitív hatással van egészségünkre: Miért vagyok hálás ma? Hogy ihatok tiszta vizet, hogy van meleg vízzel zuhanyozhatok, hogy ágyban hajthatom a fejem álomra, a családomért…?
  9. A kevésbé kedvelt nagytakarítás, szortírozás, illetve olyan tevékenységek elvégzése, melyeket eddig halogattunk idő hiányára vagy egyéb kreatív kifogásokra hivatkozva. 
  10. Minimalista életmód gyakorlása és prioritások átgondolása: Mi a fontos az életemben? Minek nem szenteltem eddig elég figyelmet és időt, valamint mivel töltöttem túlságosan sok időt?  
  11. Saját vállalkozás kidolgozása: ha eddig gondolkodtunk saját vállalkozáson, akkor most itt az idő ennek az ötletnek a kidolgozására.
  12. Olvassunk
  13. Rajzoljunk & fessünk
  14. Új receptek kipróbálása: ha híján vagyunk az ételeknek, akkor minimalista kreatív módon.
  15. Hallgassunk zenét
  16. Pótoljuk be a sorozatainkat
  17. Társasozzunk
  18. Játsszunk együtt, gyerekeinkkel és háziállatainkkal
  19. Otthoni wellness: gyertyafényes spa a fürdőszobában.
  20. HUMORérzékünk megőrzése: a humor egy érett megküzdési stratégia, nehéz időkben is fontos gyakorolni.
  21. Legyünk kreatívak és hozzuk ki a lehető legjobbat a hirtelen támadt időnkből 
  22. …. A lista a saját kreativitásra és preferenciákra bízva kiegészíthető 🙂

Tartsuk be a “social distancingra” vonatkozó szabályozást, azaz ne menjünk emberek közé, csökkentsük le a szociális kapcsolatainkat ezzel is segítve a vírus terjedésének lelassítását. Ezt a következő videó nagyszerűen összefoglalja.

A következő cikk jól szemlélteti négy szimulációs videóval a személyes felelősségünket magunk, mások, az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi ellátórendszer védelmében és tehermentesítésében.

Az idő egy olyan kincs, mely egyszeri és megismételhetetlen, illetve gondoljatok arra, hogy minden átmeneti és múlandó!

Kitartás és maradjatok egészségesek!

Felhasznált szakirodalom:

Hajduska M. (2015) Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Vélemény, hozzászólás?